Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Nyár Esti Merengés

2015.06.30

Alkonyi fényben fürdik a táj,
Az esti csendben jázmin illat dereng,
Szirom hull alá, nincs akadály,
Rövid-örök útján táncolva kereng.

 

Langyos szellőt hoz most az este,
Emlék-illattal, lágy mesékkel telit,
Világom gyenge pírral festve,
Álomfényű ábránd-érzéssel telít.

 

Az Emlékezés gyermekét ringatja
a Jövőt, ki alszik mosolyogva,
A lágy szél arcát simogatja, 
S álmait őrzi két kezébe fogva

 

Új fénypalástot ölt most a múlt,
Rég eltűnt gondok angyalszárnyon szállnak,
Ily estén a bú mosolyba fúl,
S édes-bús regék szép mesékké válnak.

 

A fényfátyol, mi hegytől égig ér,
Est szárnyon közelgő remény - lényeged,
Langyos éjt és álmokat ígér,
S jázmin illattal tölti meg az eget.