Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Alászállva - második kép

2008.05.28

Második kép

 

A színpad egyelőre sötét, és csupán egy hang hallatszik a semmiből.

 

Sötét Angyal:

Közönyösen, mintha olvasná

Láttam, ahogy alászállt a földre. Ott voltam, midőn embertestet öltött.  Ismertem a lelket, és tudtam a célját. Figyeltem, és kísértem.

 

A színpad kivilágosodik. Pergő ütemű zene szól, báli forgatag. Ragyogó selyem köpenyek, és arany álarcok. A hetek mulatnak, táncolnak, kézről kézre adva egymást, aranyszín kelyhekbe folyik a bor, zamatos gyümölcsök, díszes tálakon, az álarcok takarásában néha egy-egy csók csattan el. Látványos zenés-táncos mozgásszínház, látszólagos káosz.

A Sötét Angyal ezúttal köpeny nélkül, mintha maga is jelmezben lenne, angyalszárnyakkal maga is ott van a mulatók közt, néha fordul egyikkel-másikkal, de láthatóan inkább csak, ha magukkal ragadják. Amikor kívülre keveredik a forgatagon, kicsit félre is húzódik.

 

1

Öltözéke pompás, és díszes, fején korona, nyakában láncok, ujján gyűrűk ragyognak, álarca arany. Jelmeze az uralkodóé.

Magával ragadja a tánc hevében a 3ast.

Most pedig az enyém vagy. Az enyém végre, s nem adlak másnak. Gyere… akarlak, tégy kedvemre, és jól jársz majd, hidd el nekem, drágám!

 

3

Öltözete színes, és vidám, a vöröses köpeny alatt kihívóan kacér. Álarca körül, és hajában virágok. Jelmeze szajha.

Halkan felnevet a másik szavain, és kacéran dörgölőzik hozzá.

Mit adhatsz te nekem, amit nem kapok meg mástól? Pénzt? Hatalmat? Szerelmet? Annyit adj, amennyit kérek, az épp elég nekem. Ne várd viszont, hogy olyat adok, mit nem kaphat senki. Mi nem birtokom, tovább sem adhatom. Szolgára vágysz? Fogj magadnak másikat, én csupán ágyad forraló hű szerető leszek… aki tovaáll a napkeltével kedvesem.

 

1

Csókolva a szajhát, nem is törődve szavaival.

Azt add, amit akarok, s ha nem adod, elveszem. Megvan hozzá erőm, és elég a hatalmam. De mi okom lenne, hisz adod te magad is, igaz, édesem? Az enyém vagy, s az enyém maradsz, ha tetszik, ha nem, s ha meguntalak, majd mehetsz utadra, de addig egy tapodtat sem…

Visszarántja a forgatagba

 

5

Öltözete a díszes sárga köpeny, jellegzetes díszekkel, álarcot nem visel. Jelmeze főpapi viselet.

Míg a páros egyezkedik mások mögött megbújva figyeli őket, majd elkapja egyik társát.

Nocsak, mit hallottam az imént…

 

6

Öltözete méregzöld köpeny, alatta páncél, kezében kard. Jelmeze a harcos. Arcán a maszk oroszlánra emlékeztető torz fej.

Mit akarsz? Miről beszélsz?

 

5

Hamis vigyorral

Ha akarod, láthatod te magad is, csak nyisd ki a szemed. Nézz, és láss barátom, csak fordulj, a megfelelő irányba…

Mutatja az irányt, és a harcos fordul. Az enyelgők felé tereli a pillantását, akik közben ismét előtűnnek a tömegből.

Birtokaid határát sértik… S te szótlan tűröd?

 

4

Öltözéke tarka, fején csörgősipka, álarca nevető bohóc maszk. Jelmeze a bohóc.

Ő maga is odaólálkodik a másik kettőhöz, és a harcos vállán áthajolva nyájasan szól hozzá.

Ugyan már, csak nem hiszel a látszatnak? Mit ígért neked? Mivel ámított e kígyó-nyelvű nő? Szívedbe marta szavai mérgét? Szerelmet ígért? Hűséget, boldogság álmát? S most más kezét fogva enyeleg, más csípőjét öleli át, más ajkára súg hazug titkokat…

 

5

A 6-os mellől a két beszélgető közé lépve szinte, hogy még inkább magára vonja a figyelmét

Csalárd nőszemély, menj, bosszúd jogos! Vedd vissza, mi tiéd, vagy eméssze pokol tüze mindkettejüket!

 

6

Dühösen

Hallgassatok, vinnyogó sakálok! Ma éjjel még vért ontok, s reméljétek csak, hogy kardom benneteket nem ér!

Feléjük csap, de eltűnnek a tömegben. Magában.

Bosszúm jogos. S ha holtan végzik, féltékeny dühöm tán megszűnik tombolni. Megölöm. S vele mindazt, mi hozzá kötött valaha, és megölöm a gaz csábítót. Pusztuljon mind!

 

2

Öltözete hosszú, kék köpeny, álarca holdat formáz, kezében régi, bőrkötésű könyv. Jelmeze a mágus.

Vigyorogva lép elő.

Eh, ostobák, egyik sem bír oly elmével mi képes felfogni létük pondró voltát. Gyermeteg célok, butácska vágyak. Mily szerencse, hogy meg nem érint az efféle gyengeség egy oly fennkölt elmét, mint az enyém. Még csak az kéne, hogy magával ragadjon a hév. De ez nem történhet meg, hisz ennek mind felette állok. Ti csak táncoljatok! Mulassatok, hazudjatok, és dühöngjetek, én pedig saját érdekem szerint formálom majd a helyzetet.

 

 

 

A zene elhalkul kissé, amikor a Fehér Angyal megjelenik. Ruhája a többiekéhez képest egyszerű, mozdulatai tétovák, tekintete kérdő, kíváncsi, vizsgáló. Akár egy gyermek néz nyitottan mindenre. Szárnyai nincsenek elrejtve.

A Sötét Angyal már akkor figyelemmel kíséri, mikor még a színpadra sem lép, és mindvégig követi a tekintetével. Felé mozdul, mikor A Fehér Angyal megáll, és nézelődni kezd a forgatagban, de aztán meggondolja magát, és visszahúzódik a szélen a homályba. Csendben figyeli csak.

A hetek eleinte nem is vesznek róla tudomást, a bál zajlik tovább a maga módján a többiek kezdenek összesúgni, aztán egy-egy hang hallatszik ki a tömegből.

 

5:

Nézd csak… odanézz! Ez meg ki lehet?

 

7:

tétován

Nem láttam még eddig azt hiszem… Bár hasonlít valakire, de… nem… biztos, hogy nem láttam még. Kicsit olyan, mint az a másik angyal ott… nem csak a jelmez miatt, bár kétségtelen, nem túl egyedi, hogy egyformán öltöztek…

 

5:

Elgondolkodva, mint aki nem is törődik a 7es szavaival

Az biztos… Lehet, hogy vele van. Bár érdekelne, ki engedte be, mert nem hiszem, hogy meghívtuk volna. De várj csak, kiderítjük mindjárt, és kipenderítjük innen, ha nem tartozik ide! Úgyis kezdett már unalmassá válni ez az este, ideje, hogy történjen valami érdekes…

Eltűnik a forgatagban, majd felbukkan az 1es mellett, a fülébe sugdos

 

1:

Hol, merre?

Követi az irányt, amerre az 5ös mutat.

magában

Furcsa… sosem láttam még. Biztos vagyok benne, hogy nem ismerem… de mégis, a jelenléte elborzaszt… képtelen vagyok levenni róla a szemem… Ki az ördög ez, és hogy került ide?!

Int két emberének, akik egészen a Fehér Angyal közelébe húzódnak.

a többiekhez

Na, majd mindjárt kiderítjük, ki is ez… És nagyon remélem, hogy nem holmi csavargó, aki ostoba kéregetéssel akarja megzavarni az esténket, mert ennél sokkal fontosabb dolgom is van

közelebb húzza magához a 3ast, akit végig átkarol

 

4:

kissé arrébb a 6os mellett

Úgy nézem érdekes dolgok készülődnek odább…

körbenézve, tekintetével követi a többiek pillantását, és figyeli a Fehér Angyalt.

Nocsak… Ez még akár a figyelmünkre is méltó lehet. Nézd csak (6os felé) új vendégünk már a megjelenésével is nagy port kavart… valóban nem mindennapi… de egy remek belépővel itt aztán nem ér célt.

 

6:

dühösen

Hagyj engem békén, mit érdekel engem most holmi új jövevény!

magában a 3as felé bámulva

Velem kellene hogy legyen! Engem kellene ölelnie, nem azt a koronás senkiházit! Hol van ő hozzám képest?! Mit tud ő, amit tőlem nem kaphatott volna meg?! Megállj csak… a lenyugvó hold ma hajnalban vértől lesz vörös, erre esküszöm…

4eshez, aki változatlanul ott forgolódik körülötte.

Mit akarsz?!

A Fehér angyal felé fordul, és pillanatokig döbbenten néz

más hangon

Ki ez? Róla beszéltél? Hogy került ide?

 

4:

behízelgően

Bárki is, ne törődj vele. Inkább használd fel céljaidhoz. Vágj vissza csalfa kedvesednek, és felejtsd el máris látszólag egy idegen karjaiban…

 

6:

megütközve

Micsoda? Miről beszélsz?

Az Angyal felé fordulva

Hogy őt? Áhh, ugyan, bolondság. Sosem ment nekem a hazugság, nem is most fogom elkezdeni. Ha vele távozom, annak nem bosszú lesz az oka, hanem valami egészen más…

 

4:

Nocsak, nocsak, tán mégiscsak érdekel a „holmi új jövevény”?

 

6:

dühösen

Eriggy innét! Saját dolgomat magam is el tudom látni…

A 4es gunyorosan elmosolyodik, meghajol, és eltávolodik tőle a forgatagban

magában

Élősködő kis féreg, és nyelve akár a mérgezett tőr, áthatol mindenen, és szétmarja az ép elmét. De olykor hasznos… óh, nagyon is.

az angyalt nézve

Nem tudom ki vagy… de ha már ilyen érdeklődést tudsz kelteni, talán megérné, hogy közelebbről is megszemléljelek!

 

A Fehér Angyalt közrefogják ketten, de nem szólnak hozzá, és nem érintik meg.

Az 1es közben elengedi a nőt, és elindul felé.

A 2es távolról figyeli, néha bólogat kissé, mintha minden úgy alakulna, ahogy előre megtippelte.

A 3as csillogó szemekkel szinte elbűvölten figyeli a Fehér Angyalt, az 5ös mellett.

A 4es, visszahúzódik, és megkörnyékezi a 7est.

Az 5ös a 3as mellett figyeli az eseményeket, néha az angyalt, de leginkább a szajhát figyelve.

A 6os mikor látja, hogy az 1es az Angyalhoz közelít, maga is arra indul, de csak lassan.

A 7es tétován a 2es közelében ácsorog, mint aki meg akarja szólítani, de mikor a 4es a közelébe megy, láthatóan megnyugodva inkább vele áll szóba.

Közben a bál forgataga kavarog, a halk zenére ugyanúgy megy a tánc, és a mulatozás.

 

A fehér Angyal nem veszi észre az őt kísérő kettőst, csak az 1est, aki közben odalép elé.

 

1:

magában, még odafelé.

Nem tudom, nem értem… olyan mintha belülről igyekezne visszafogni valami, valami, ami azt súgja, ne dobjam még ki innen… De nem mutathatok félelmet, vagy könyörületet, mert gyengének gondolnának… hacsak nem történik valami, akkor is menned kell, ha én magam itt tartanálak….

odaérvén

Nos, nem vagyok biztos benne, hogy a megfelelő helyre jöttél mulatni, barátom!

 

3:

figyelve az 1est

Ez megőrült?! Mit csinál? Csak nem akarja elzavarni?

 

5:

elégedetten figyelve a 3ast megkörnyékezi

Miért, talán nem akarod, hogy kitegye innen? Egy este a harmadik szerető sok lenne még neked is, nem gondolod, drágám?!

 

3:

felnevet

Alábecsülsz… Vagy talán túl. De ostobaság lenne egy ilyen figyelemre méltó jelenséget ilyen egyszerűen szem elől veszíteni!

hangosan, megindulva az Angyal és az 1es felé

az Angyalhoz

Ne is törődj velük, ostoba banda! Azzal foglalkozz inkább, aki első pillanatban észrevett!

megáll, előtte, kacéran az 1eshez

Ha más nem tette, én meghívom, az én vendégem ezen az estén!

Az angyalhoz

De most gyere, fizetségként táncolj velem!

választ sem árva magával ragadja a forgatagba

 

4:

7eshez

Látom, te sem téveszted szem elől az este érdekességét.

 

7:

Nos, tulajdonképpen… csak

bizalmasan

Mit gondolsz, mi lesz ennek a vége?

 

4:

felnevetve

Csak nem azon töröd a fejed máris, hogy melyik oldalra állj, drága barátom?!

 

7:

Oldalra? Hol van itt oldal?

magában tétován

Nem lenne jó, ha komolyabb helyzet alakulna ki, valóban, bosszantó ez az egész… vagyis érdekes…

 

2:

magában, a többieket figyelve

Milyen érdekes, hogy egyetlen idegen jelenléte micsoda hullámokat kavar egy látszatra békés felszínen. Milyen könnyen és hamar hozza felszínre a szunnyadni látszó forró ellentéteket. Érdekes… nagyon érdekes, hisz még nem is tett semmit, és a puszta jelenléte is… Nem ostoba, bárki legyen is ez az angyal… ne ostoba… sőt. Talán még arra is méltó, hogy végre összemérjem magam valakivel.

 

6:

1eshez lépve

Na, most te is megismerheted milyen érzés, ha semmibe vesznek… Ha helyetted másnak nyújtja a karját, és mást visz táncba. Most végre te is tudod, milyen elveszíteni azt, ami a tiéd.

magában

Meg akartam ölni… de most sokkal inkább élvezem majd szenvedését figyelni…

 

1:

Elveszíteni?

felnevet

Nem gondoltam, hogy ilyen mókás tudsz lenni… Épp most találtam valamit, ami sokkalta élvezetesebb… Ami többet ígér. Kit érdekel a szajha, amikor egy angyalt is választhat? Nézz csak oda, hát nem tökéletes? Kell nekem… te meg csinálj a szajháddal, ami jól esik, nem érdekel többé…

eltűnik a forgatagban

 

5:

Hát, ennél tökéletesebb helyzetet akkor sem teremthettél volna, ha te magad alakítod a dolgokat…

magában

Nem mintha te képes lennél rá, de én igen…

 

6:

Miről fecsegsz már megint? Rettentően unom, hogy minden percben azzal próbálkoztok, hogy befolyásoljatok! Lehet, hogy először a ti fejeteket kellene a testetekről lemetszeni, és máris sokkalta könnyebb lenne az élet…

 

5:

látszólag sértődötten

Ostoba vagy, és az ostobákkal nem tudok mit kezdeni! Hagyd csak, hagy szórakozzanak, hagy élvezzék az életet, és légy te az egyetlen, aki kimarad minden boldogságból! Sirasd csak sosemvolt szerelmed, túlságosan is gyenge vagy, hogy érdemben visszavágj!

ellép, de a 6os megragadja

 

6:

Hallgatlak… de ne hidd, hogy okosabb vagy nálam te senki kis pondró, csupán tudni akarom, te ugyanazt látod-e a helyzetben, amit én… Eltaposni mindkettőt, egyszerre… ez az amit én is akarok…

eltűnnek a forgatagban

 

2:

magában

Ideje lassan magamnak is színre lépni. Talán nincs is más út, mint ami oly egyértelműen következik… Kell nekem, és kell nekik… ennek pedig nem lehet jó vége. Még ma éjjel választania kell közülünk, csupán az a kérdés, van-e olyan okos, mint szép, és képes-e rá, hogy átlássa, ki mit adhat neki?

 

közben a forgatagban egy kis csetepaté alakul ki az angyal körül, 1es, 3as, 6os és a Fehér Angyal van a középpontban, a 4es, 5ös 7es figyelik az eseményeket, a 7es aggodalommal, a másik kettő némi elégedettséggel, a 2es pedig elindul feléjük

 

3:

a 6osra támadva

Hogy képzeled, hogy elveheted, elviheted, hogy egyáltalán bármi köze is lesz hozzád?! Ő az enyém ma este, te pedig várd ki a soros, ha akarsz valamit!

 

1:

Ócska kis szajha, jobb, ha befogod a szád! Senki nem téged akar, nekem Ő kell! Tűnj az utamból, és ne merészelj terveimben akadályozni!

 

6:

Jobb, ha mindketten elfelejtitek, hozzá sem nyúlhattok! Ő velem jön, most azonnal, ti pedig csak nézhetitek, ahogy kisétál az oldalamon!

 

A Fehér Angyal csitítani próbálja őket, szavak nélkül, csupán a gesztusokkal. Szinte egymásnak megy érte a három személy.

Kisebb kavarodás

 

7:

Kezdek aggódni, nem gondoljátok, hogy ebből még baj lesz?

 

4:

Ugyan, kell nekik egy kis játék, nem több ez puszta baráti civódásnál, az angyal majd választ valakit, a többi meg megbékél a helyzettel…

 

7:

Gondolod? Hát nem is tudom, elég komolynak tűnik a helyzet… nem kellene lecsitítani őket?

 

5:

Csitítani? Ha úgy gondolod, állj közéjük nyugodtan, én inkább kivárom itt, mi lesz a vége. Neki van igaza (4es felé int) nem lesz itt semmi gond, mindjárt vége az egésznek, és valaki az angyallal távozik…

 

7:

Biztosak vagytok benne? Bár tulajdonképpen igazatok lehet… igen… végtére is mi baj lehetne? Nem igaz?

 

A lökdösődés egyre hevesebb, végül a 2es hangja vet véget neki

 

2:

Elég legyen már!

a meglepetten rámeredő arcokat nézve, egyiktől a másikhoz fordulva

Úgy viselkedtek, mint az elmebetegek! Azt hiszitek, ezzel megnyeritek magatoknak? Ha verekedni kezdtek, az mire vezet?! Csak megrémisztitek szegényt! Inkább bizonyítsátok be neki, hogy érdemes közülünk választania!

6os megragadja, de tovább beszél, láthatóan kissé idegességét leplezve

Győzzétek meg… bármelyikünk elmondhatja mit tud kínálni neki, ő pedig hagy döntse el, melyikünket választja…

 

4:

Miért is ne?!

közelebb lép, és megfogva a 6os kezét lassan kihúzza az ujjai közül a 2es ruháját

Elvégre olyan biztosak vagytok magatokban… Ha ennyire hiszitek, hogy senki mást nem választhat, mit veszíthettek?

csalfa vigyor

Na, lássuk, mégis ki fél, és ki az, aki nem hisz magában? Ki olyan gyenge, hogy nem tud, vagy mer kiállni azért, ami ő maga?!

 

3:

Miért ne, nekem tetszik az ötlet! Legyen így! Én szívesen bevetem minden erőmet, hogy meggyőzzem…

mosolyogva, kacéran simul hozzá egy pillanatra az angyalhoz, ahogy elmegy előtte

 

1:

Nem vagyok gyáva! Ugyan, melyiktek ígérhetne neki olyasmit, ami vetekszik a hatalmammal?!

magában

Nincs esélyük se, hogy ne az arany csillogását, és a hatalom szavát válassza, újabb győzelmet aratok ma ezek fölött a senkik fölött!

 

6:

Menyivel egyszerűbb lenne, ha most egyszerűen elragadnám, ti meg sírhatnátok utána egész éjjel?! Vagy talán még mulatságosabb lenne itt és most megölnöm, akkor egyikteké sem lehet! De nem félek összemérni veletek erőm, biztos vagyok benne, hogy az angyal is pontosan tudja, ki az, aki meg tudja védeni, és aki mellett biztonságban lehet!

 

5:

Remek kis móka lesz, kezdjünk is hozzá! Ő majd választ, és a döntését mind el fogjátok fogadni!

 

7:

Én nem vagyok biztos benne, de ha így akarjátok…

 

1:

Elég legyen, nincs vita! Ha nem akarsz, ne gyere, ha nem tartasz igényt a figyelemre, tűnj csak el nyugodtan a sok léhűtő senki közt, de ne akadályozd a játékunkat!

 

Lassanként mind bólintanak, és körbeállják az angyalt, lassan indulva el körülötte, majd mikor megtettek egy kört, kiválik közülük az 1es, hogy a Fehér Angyal elé lépjen.

 

1

Mocskos világnak egyetlen királya,

Ki mindent megkap, bármi a vágya

Szerelem, hűség, halál, vagy élet,

Többinél többet egyik se érhet.

Arany kell csupán, hatalom súlya

Bármire vágysz is, sorsod azt nyújtja

Néhány szó kell csak, add, mert akarom

Fizetni pedig, pénz és hatalom

 

Közben a többiek mennek tovább, majd mikor 1-es  befejezte, visszaolvad a sorba, és előlép a következő.

 

2

Nézz csak tükörbe, értéket lelni

Önmagad fogod bizton felelni

Neved nagyságát Te magad adod,

Más csodálatát magadért kapod

Érték magad vagy, látja mindenki

Amíg te tudod, nem kétli senki

Magadban keresd értékes feled

Szépség, vagy tudás, büszkévé tehet

 

Vissza a többiek köz, a következő kilép

 

3

Magában senki boldog nem lehet

Valós örömöt csak másban lelhet

Mézédes ajkak halálos csókja

Rossz álmod búját sóhajjal oldja.

Gyönyör, vágyódás, két édes szajha,

Percnyi boldogság ős hitét vallja

Húsnak gyönyöre, kéj-teli alázat

Legszebb élvezet, sikoltó gyalázat.

 

Vissza, a következő ki

 

4

Hazug szavakkal elérhetsz bármit

Mindent megkap, ki ügyesen ámít

Szerelem, élet, barát, hatalom

Mindent megölhet egy csepp rágalom

Álszent tisztaság, látszat, tettetés

Zengzetes eskü, hazug feltevés

Jól forgatott szó, szűz ártatlanság

Ki sem derül tán, mind csak hazugság

 

Vissza, következő ki

 

 

5

Hatalom, tudás, látszat, és gyönyör

Mi érhet mindez, ha kétség gyötör

Mások fájdalma csökkenti tiéd,

Szenvedésük nézd, s te légy a miért

Míg másba döfsz tőrt, fájdalmad múlik

Mosolyod felragyog, ha vérük hullik,

Kínt hoz ok nélkül, ha te csak játszol

Neked ne fájjon, de neki százszor

 

Vissza, majd a következő ki

 

6

 

Nem számít semmi, csak mit te akarsz

Ami benned él, ami felkavar

Éld meg velőig minden dühödet

Engedd szabadon zúgó erődet

Ne járja szíved át a szánalom

Új erőt adjon minden borzalom

Félelem meg ne bénítsa karod

Üss, ha ütni vágysz, ölj, ha akarod

 

 

Vissza, majd az utolsó is kilép a körből

 

7

Okosan élni csakis úgy lehet

Ha lekerülöd, mi meg nem engedett

Kövesd, mit más tesz, kerüld, ami más,

Ha sorból kilógsz, te leszel hibás.

Győzd le magadat, s lépj együtt velük

A helyed ott van, hol az ő helyük

Ne különbözz hát, és nem ér majd vád,

Akkor nem súlyt majd a kardjuk terád.

 

Visszatér a többiek közé, beleolvadva a körbe, mely szorosan összezárul a Fehér Angyal körül, és kánonban szavalnak tovább.

 

Mind:

Rám hallgass, csak rám, szavuk félrevisz

Egyetlen titok, csakis ebben bízz

Rám hallgass, csak rám, és jöjj el velem

Ezt súgja szíved, ezt az értelem…

 

A Sötét Angyal érkezésére szétrebbennek, megszakítva a szoros kört, de csak elhúzódnak kissé.

A Sötét Angyal határozottan taszítja félre őket, köpenyt borít a Fehér Angyalra, és egyszerűen magával ragadja a hetek körén kívülre.